Argon Gázpalack:

Argon

Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz. Legfontosabb kémiai tulajdonsága csekély reakcióképessége (inert). Ez a tulajdonság teszi az argont ideális védőgázzá pl. a fémkohászatban és az ívhegesztésben szokásos hőmérsékleti értékek esetében.

Az argon nagy nyomásra az ideális gáztörvénynek ellentmondóan „reálisan” viselkedik. Ennek többek között az a következménye, hogy egy 200 bar-os gázpalack kb. 7%-kal több argont tartalmaz, mint amennyi az ideális gáztörvény alapján várható lenne.

Az argon nem toxikus, mégis a nitrogénhez hasonlóan kiszorítja a levegőből a légzéshez szükséges oxigént és fulladást okozhat. Mivel nehezebb, mint a levegő, a talaj közelében és mélyedésekben koncentrálódhat.

Felhasználási területek

Az argon és az argontartalmú hegesztési védőgáz-keverékek legfontosabb felhasználási területe a fémfeldolgozó iparban alkalmazott védőgázos hegesztési-, ill. plazma technológiák. E technológiáknál rendkívül fontos az ívfény és a fémolvadék környezeti atmoszférától (levegőtől) való védelme, elválasztása, amit védőgázok biztosítanak.

Főbb területek:

• Kohászat: fémolvadékok öblítésére, ötvözetlen acélok WIG hegesztésére

• Hegesztés- és vágástechnika: plazmahegesztéshez és vágáshoz védőgázként

Palackok jelölése

Beütés:     ARGON

Szín        :szürke palást, sötét zöld gallér

Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz. Legfontosabb kémiai tulajdonsága csekély reakcióképessége (inert). Ez a tulajdonsága teszi az argont ideális védőgázzá például a fémkohászatban és az ívhegesztésben szokásos hőmérsékleti értékek esetében. Neve görög eredetű, jelentése "inaktív". A név alacsony reakciókészségére utal.

Az argon gázpalack nagy nyomásra az ideális gáztörvénynek ellentmondóan „reálisan” viselkedik. Ennek többek között az a következménye, hogy egy 200 baros gázpalack kb. 7%-kal több argont tartalmaz, mint amennyi az ideális gáztörvény alapján várható lenne.

Az argon gázpalack nem mérgező, mégis – a nitrogénhez hasonlóan – kiszorítja a levegőből a légzéshez szükséges oxigént, és fulladást okozhat. Mivel nehezebb, mint a levegő, a talaj közelében és mélyedésekben koncentrálódhat.Tartalomjegyzék [elrejtés]

Felhasználási területei

Argonnal töltött fénycső

Az argon és az argontartalmú hegesztési védőgáz-keverékek legfontosabb felhasználási területe a fémfeldolgozó iparban alkalmazott védőgázos hegesztési, illetve plazmatechnológiák. E technológiáknál rendkívül fontos az ívfény és a fémolvadék környezeti atmoszférától (levegőtől) való védelme, elválasztása, amit védőgázok biztosítanak.

Főbb területek:
Kohászat: fémolvadékok öblítésére, ötvözetlen acélok AWI hegesztésére
Hegesztés- és vágástechnika: plazmagávás, plazmahegesztéshez és -vágáshoz védőgázként
Búvárkodás: Szárazruhák töltésére, remek hőszigetelő képessége miatt
Építkezés: Hőszigetelt üveg készítésénél a két üvegréteg közé
Élelmiszeriparban: Csomagológázként, kódja: E 938
Reklám/dekoráció: Fénycsövek töltésére. Az argonnal töltött fénycső kék színnel világít.
Fizikai tulajdonságai [szerkesztés]
Moláris tömeg (g/mol): 39,9
Állapot 20 °C-on: gáz halmazállapotú
Levegőre vonatkoztatott sűrűség / Relatív sűrűség gázfázisban (levegő = 1): 1,38
Kritikus pont hőmérséklet: -122 °C
nyomás: 49,1 bar
Forráspont szublimációs hőmérséklet 1,013 baron: -186 °C
Olvadáspont hármaspont: -189 °C
Oldhatóság vízben, 20 °C, 1 bar: 61 mg/l
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]

Egyatomos szerkezetű nemesgáz, kémiai reakcióba nem lép, ismert vegyülete nincs.
Története

Előfordulását a levegőben már Henry Cavendish is feltételezte 1785-ben. Az argont 1894-ben fedezte fel Lord Rayleigh és William Ramsay. Kísérletükben kivonták az oxigént és a nitrogént a levegő egy mintájából. Azt tapasztalták, hogy a nitrogénvegyületekből nyerhető nitrogén valamivel könnyebb, mint a levegőből kinyert nitrogén. Arra jutottak, hogy a levegőben található egy gáz a nitrogénnel keverve. A nemesgázok közül az argont fedezték fel elsőként.
Előállítása

Cseppfolyósított levegő frakcionált lepárlásával állítják elő.
Izotópjai

Az argonnak a természetben három stabil izotópja fordul elő: 40Ar (99,6%), 36Ar (0,34%), és 38Ar (0,06%). A természetben előforduló, hosszú (1,25x109 év) felezési idejű 40K radioaktív bomlásakor 11,2% valószínűséggel 40Ar is keletkezik. (Mellette 88,8% eséllyel 40Ca). Ezt kőzetek kormeghatározásakor használják.
Palackok jelölése
Beütés: ARGON
Szín: szürke palást, sötétzöld gallér

argon gázpalack

Kategória: Nemesgázok