HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5233 06 

2. A szakképesítés megnevezése: Hegesztő 

3. A szakképesítés hozzárendelt FEOR száma: 7425 

4. Képzés maximális időtartama
Szakképzési évfolyamok száma: 2 
Óraszám: – 

5. Elméleti képzési idő aránya: 40% 

6. Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat

Iskolai előképzettség: 
A hegesztő szakképesítés 
– a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő, vagy 
– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hatodik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott kétéves felzárkóztató oktatást eredményesen bejezett tanulók számára választható, vagy 
– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hetedik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egyéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható, vagy 
– a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola nyolcadik évfolyamát be nem fejezett és a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy évig tartó szakképzést előkészítő évfolyamon az e rendelet 3. számú mellékletében a gépészet szakmacsoportra meghatározott bemeneti kompetenciákat megszerzett tanulók számára választható. 
Szakmai előképzettség: – 
Előírt gyakorlat: – 

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni
Egészségügyi és munka alkalmassági feltételek: üzem-egészségügyi alkalmasság előzetes orvosi vizsgálat alapján 

3. Szakmai alapképzés időtartama: 1 év 

4. Szintvizsga
A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, szintvizsgát szervezhet.

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
----------------------- 
A munkakör, foglalkozás 
FEOR száma FEOR megnevezése 
----------------------- 
7425 Hegesztő, lángvágó 

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A hegesztő szakmai képesítés birtokában a végzett szakember a szakma gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján alkalmas: 
– fémből készült szerkezeti elemek összekötésére, 
– gázhegesztéssel, 
– bevont elektródás kézi ívhegesztéssel, 
– fogyóelektródás aktív védőgázas ívhegesztéssel, 
– fogyóelektródás, semleges védőgázas ívhegesztéssel, 
– volfrámelektródás, semleges védőgázas ívhegesztéssel, 
– a hibás varrat szakszerű javítására, 
– kopott vagy törött gépalkatrészek javítására hegesztéssel, 
– termikus vágásra, 
– műszaki dokumentáció alkalmazására, 
– a hegesztendő felület előkészítésére hegesztéshez, 
– egyszerűbb fizikai és villamos mérési feladatok végzésére, 
– a hegesztés előkészítése, egyszerű megmunkáló eszközök, gépek kezelésére, 
– munkadarab előrajzolására, jelölésére, 
– munkadarab összeállítására, hegesztő készülékben rögzítésére, pozicionálására, 
– a hegesztő berendezések biztonságos kezelésére, a hegesztési paraméterek beállítására, 
– termikus vágó berendezések, palackok, tömlők, reduktorok, 
– gázhegesztő berendezések, palackok, tömlők, reduktorok, 
– bevont elektródás kézi ívhegesztő berendezések, 
– fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő berendezések, 
– volfrámelektródás ívhegesztő berendezések, 
– hegesztő készülékek és egyéb berendezések, 
– napi karbantartási és ellenőrzési feladatok végrehajtására, 
– a hegesztői tevékenységgel kapcsolatos minőségügyi feladatok ellátására, 
– a munka biztonságos elvégzésére, a vonatkozó munkabiztonsági, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásával, 
– a korszerű technika újdonságok befogadására, 
– a segítők szakszerű eligazítására, szaktudásának átadására. 
A szakképesítésre magasabb szintű szakképesítés épül. Munkakörét önállóan látja el. 

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
----------------------- 
A szakképesítéssel rokon szakképesítések 
azonosító száma megnevezése 
----------------------- 
53 1408 01 Hegesztő gyakorlati oktató 
52 5499 06 Hegesztőtechnikus

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

1. Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem

A szakember legyen képes: 
– megfogalmazni a munka- és tűzvédelem, baleset-elhárítás célját, fő területeit, alapfogalmait, 
– megfogalmazni a biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit, 
– alkalmazni a hegesztő munkavégzéssel kapcsolatos általános munkabiztonsági szabályokat, 
– alkalmazni a különleges körülmények közötti végzett hegesztő munkával kapcsolatos munkabiztonsági szabályokat, 
– alkalmazni a hegesztő gépek, berendezések, szerszámok használatára és karbantartására vonatkozó munkabiztonsági előírásokat, 
– alkalmazni a munkakezdésre és a munkahely elhagyására vonatkozó munka- és tűzvédelmi előírásokat, 
– alkalmazni a hegesztő munkahely előírásoknak megfelelő kialakítására, szabályos anyagtárolásra, közlekedési utak biztosítására vonatkozó előírásokat, 
– alkalmazni a gázpalackok szakszerű kezelésére, tárolására, szállítására vonatkozó munka- és tűzvédelmi előírásokat, 
– a termikus vágási munka végzésére vonatkozó munka- és tűzvédelmi előírások betartására, megelőző intézkedések megtételére, 
– a hegesztési munka végzésére vonatkozó munka- és tűzvédelmi előírások betartására, megelőző intézkedések megtételére, 
– a tűzveszélyes tevékenységekre, dohányzásra vonatkozó általános előírások betartására, 
– az alapanyag és a varratok tisztítására vonatkozó munkabiztonsági és tűzvédelmi előírások betartására, megelőző intézkedések megtételére, 
– szabályos tűzjelzésre, 
– szabályosan, az előírásoknak megfelelően használni a tűzoltó készüléket, berendezéseket, 
– a hegesztő munka engedélyeztetésére (tűzgyújtási engedély, beszállási engedély stb.), 
– a munkafolyamat során alkalmazott vegyi anyagok használatánál és tárolásánál a vonatkozó munka-, baleset- tűz- és környezetvédelmi szabályok betartására, 
– szakszerűen alkalmazni a különböző balesetek észlelése esetén az előírt eljárásokat, kitölteni a balesettel kapcsolatos dokumentumokat, 
– javaslatot tenni a balesetet kiváltó okok megszüntetésére, 
– megkülönböztetni és rendszerezni a foglalkozási ártalmakat és megbetegedéseket, 
– felismerni a foglalkozási ártalmakat előidéző okokat, javaslatot tenni megszüntetésükre, 
– a különböző balesetek észlelése esetén elvégezni a baleset-elhárítási teendőket, 
– elsősegélyt nyújtani a munkavégzés során előforduló baleset esetén, 
– felismerni a környezetterhelés határait, 
– felismerni a környezetterhelés (szennyezés) emberi egészséget veszélyeztető, az életminőséget befolyásoló hatását, 
– megfogalmazni a hegesztés környezetre gyakorolt hatását, a munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírásokat, 
– a hegesztői munka során a környezetvédelmi feladatok elvégzésére, az előírások betartására, 
– a segédanyagok, hulladékok kezelésére, szelektív gyűjtésére, szakszerű tárolására, a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartására, 
– elszívó, levegőtisztító és légbefúvó berendezések kezelése során a vonatkozó környezet- és tűzvédelmi, valamint munkabiztonsági előírások betartására, 
– a munkahelyi kockázatértékelési, kockázatbecslési tevékenységben való részvételre, 
– a jogszabályokban előírt alap- és ismétlő munkavédelmi, tűzvédelmi oktatásban való részvételre, 
– a környezetvédelmi előírásokat betartani és betartatni. 

2. Vállalkozási, munkajogi ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes: 
– a Munka Törvénykönyve munkavállalót érintő fejezeteinek alkalmazására, 
– a munkavállaló és munkáltató kapcsolatának elemzésére, jogok és kötelezettségek alkalmazására, 
– munkaviszony létesítésére és megszűntetésére, munkaszerződés megkötésére, fontos részeinek megnevezésére, értelmezésére, 
– a szerződéskötés alaki és lényeges tartalmi kellékeinek ismeretében szerződési ajánlatot tenni, 
– szerződéseket teljesíteni a teljesítés helyének, idejének és a teljesítés módjának betartásával, 
– munkaköri leírás értelmezésére, 
– értelmezni a munkaidőt és a pihenőidőt, a próbaidőt, a szabadságot, 
– bemutatni a munka díjazásának elemeit és jellemezni azokat, pl. munkabér (személyi alapbér, teljesítménybér), prémium, jutalom, készenléti díj, távolléti díj, 
– érvényesíteni – a kollektív szerződést ismerve – a munkaviszonyból származó jogait, 
– értelmezni és ellenőrizni a dolgozó által kapott bérfizetési jegyzéken szereplő adatokat, 
– kiszámítani a munkabér utáni személyi jövedelemadó-előleget, az érvényes adójogszabályt alkalmazva, 
– meghatározni a bérek járulékait a hatályos jogszabályok alapján, 
– kitölteni a személyi jövedelemadó-bevallást a mindenkor érvényes jogszabály alapján a legalapvetőbb jövedelemformák ismeretében (pl. bér, megbízási díj), 
– eligazodni az alapvető társadalombiztosítási ellátásokban (táppénz, baleseti ellátás, nyugdíj), 
– ismertetni a különböző vállalkozási formákat, szervezeti kialakításukat, a sikeres vállalkozás ismérveit, 
– ismertetni a vállalkozások alapításának és megszüntetésének jogszabályokban meghatározott menetét, 
– ismertetni a vállalkozás működtetésével, költségeivel, eszközeivel, gazdaságosságával, jövedelmezőségével, termelékenységével kapcsolatos ismereteket, 
– kiválasztani a vállalkozási formák közül a szakképesítéshez leginkább alkalmasat, 
– kitölteni alapvető pénzforgalmi nyilvántartásokat azok tartalmi és formai követelményeinek betartása alapján, pl. bevételi és kiadási nyilvántartás, készpénzfizetési számla stb., 
– formailag ellenőrizni a beérkező számlákat, 
– különbséget tenni a költségvetési kapcsolatok alapján a vállalkozásokat terhelő legfontosabb központi és helyi adók között, 
– alkalmazni a termékgaranciával kapcsolatos előírásokat, ellátni a kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. 

3. A hegesztés alapanyagainak, előgyártmányainak alkalmazása

A szakember legyen képes: 
– ismertetni az ipari anyagok fizikai, mechanikai, technológiai tulajdonságait, 
– az anyagok jellemző fizikai, mechanikai tulajdonságait, 
– hőtani jellemzőket, 
– elektromos jellemzőket, 
– kémiai tulajdonságokat, 
– ismertetni szerkezeti anyagok felépítését, a megszilárdulás során bekövetkező átalakulási folyamatokat, 
– a szerkezeti anyagok felépítését, 
– kristálytani szerkezetüket, 
– allotróp átalakulásokat, 
– ismertetni az iparban alkalmazott fémek szerkezeti felépítését, kristályosodási folyamatát, 
– a fémek kristályos szerkezetét, 
– fémek kristályosodását, 
– az ötvözeteket, 
– az ötvöző anyagok előfordulását a megszilárdult ötvözetben, 
– ismertetni az Fe-C ötvözetrendszert, állapotábrát, 
– ismertetni a leggyakrabban alkalmazott fémek (vas, alumínium, réz) előállításának, finomításának és ötvözésének folyamatát, berendezéseit, 
– vas- és acélgyártást, 
– alumínium előállítását, 
– réz előállítását, 
– fémek tisztítását és ötvözését, 
– ismertetni az acélok csoportosítását és gépiparban alkalmazott főbb anyagféleségek szabványos jelölésrendszerét, felhasználását, 
– az acélok csoportosítását edzhetőség, vegyi összetétel, a dezoxidálás módszere és minőség szerint, 
– az acélok szabványos (nemzetközi) jelölési rendszerét, 
– ismertetni a hegesztés során leggyakrabban felhasznált előgyártmányokat és félkésztermékeket, a gyakrabban használt szabványos méreteket, 
– lemezek (előállításuk, fajtáik), 
– csövek (csőgyártási módszerek, csövek fajtái, szabványos méretei), 
– idomanyagok (gyártásuk, főbb típusaik). 

4. Hegesztéssel kapcsolatos alapismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes: 
– ismertetni a kötési módokat, a ragasztás, forrasztás, hegesztés közötti összefüggéseket, 
– kötési módokat, 
– a ragasztás, forrasztás, hegesztés elvét, 
– a hegesztés fogalmát, 
– ismertetni a főbb hegesztési eljárások jellemzőit, felhasználásukat, 
– a hegesztési eljárások csoportosítását, 
– az ívhegesztő eljárásokat (1), 
– fogyóelektródás gázvédelem nélküli hegesztési eljárást (11), 
– fedettívű ívhegesztést (12), 
– fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztési eljárásokat (13), 
– nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztést (14), 
– plazmaívhegesztést (15), 
– ellenállás-hegesztést (2), 
– gázhegesztést (3), 
– sajtoló hegesztési eljárásokat (4), 
– sugárhegesztést (5), 
– egyéb hegesztési eljárásokat (7), 
– ismertetni a hegeszthetőség fogalmát, feltételeit, a különböző összetételű acélok hegeszthetőségét, 
– a hegesztési folyamat hatását a hegeszthetőségre, 
– a hegeszthetőség fogalmát, 
– az alkalmazás körülményeinek hatását a hegeszthetőségre, 
– szerkezeti acélok hegeszthetőségét, 
– finomszemcsés acélok hegeszthetőségét, 
– hőterhelésnek és/vagy nyomásnak kitett szerkezeti acélok hegeszthetőségét, 
– korrózió- és hőálló acélok hegeszthetőségét, 
– ismertetni a hegesztett kötések osztályozását, hegesztési élek kialakítását, a varratok fajtáit, 
– a hegesztett kötések osztályozását, 
– hegesztett kötések csoportosítását kötésalak szerint, 
– a hegesztési élek kialakítása szerint, 
– a varratok fajtái szerint, 
– ismertetni a hegesztés varrat környezetére gyakorolt hatását, 
– a hőhatásövezet kialakulását, 
– a hőhatásövezeteket, 
– ismertetni a hegesztés okozta vetemedéseket és azok csökkentési módszereit, 
– elméleti alapokat (szabad ill. gátolt nyúlás, zsugorodás), 
– a vetemedés fajtáit, 
– a vetemedések csökkentésének lehetőségeit. 

5. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása

A szakember legyen képes: 
– műszaki rajzok szabványnak megfelelő készítésére, alkatrészek szabadkézi vázlatainak, műszaki rajzainak, axonometrikus ábrázolásának elkészítésére. Ismerje 
– a műszaki rajzok készítésének alapvető szabályait, 
– a tárgyak ábrázolását a műszaki rajzokon, 
– a vetületi ábrázolást, 
– különleges nézeteket, 
– késznézetet, 
– metszeteket, kiterített metszeteket, 
– alkatrészek méretei megadásának módszereit, 
– tűrések, illesztések felépítését, megadását, 
– a felületi érdesség megadását, 
– hegesztett kötések rajzjeleinek alkalmazására, 
– a hegesztett kötések rajzi jeleit, 
– a hegesztési varrat helyzetére vonatkozó szabványos jelöléseket, 
– ismertetni a gyártáshoz szükséges (előírt) dokumentáció részeit, szerepét a gyártási folyamatban, 
– a műszaki rajzot, 
– a hegesztéstechnológia dokumentumait, 
– a hegesztési tervet, 
– a hegesztéstechnológiát, 
– a gyártói hegesztési utasítást (WPS lap), 
– a jóváhagyott hegesztéstechnológiát, 
– ismertetni a műszaki dokumentációk ellenőrzésének szempontjait, menetét, 
– a MIR által előírt dokumentumok ellenőrzésének menetét, szempontjait, 
– a rajzdokumentáció értelmezésének szempontjait, 
– a gyártói hegesztési utasítás (WPS-lap) tanulmányozásának szempontjait, 
– a hegesztő jogosultsága eldöntésének módszerét. 

6. A hegesztési munkafolyamat megtervezése

A szakember legyen képes: 
– ismertetni az információk begyűjtésének módszereit, a munkafolyamatok meghatározásának és egyeztetésének folyamatát a szóban és írásban közölt adatok szerint, a munkafolyamat megvalósításának biztosítása érdekében, 
– az alapinformációk tanulmányozására, 
– ismertetni a hegesztési technológia kidolgozásának menetét, 
– ismertetni az elvégezhető munkafolyamat elemekre, műveletekre bontásának szempontjait, menetét, 
– ismertetni az alkalmazandó hegesztési technológia megválasztásának szempontjait, 
– ismertetni az alapanyagok és előgyártmányok megválasztásának menetét, szempontjait, 
– ismertetni a hegesztő berendezések, szerszámok, mérőeszközök, készülékek kiválasztásának szempontjait a munkafeladatnak megfelelően, 
– a munkafolyamat végrehajtásához szükséges alapanyag-, segédanyag-, hozaganyag-igény felmérését a dokumentációkból, műszaki rajzokból, 
– a gyártási utasítások (WPS) megismerésére, 
– meghatározni a hegesztési munka költségeinek, ill. ismertetni az előzetes költségbecslés menetét, feltételeit, 
– végrehajtani a tervezési folyamat írásos, ábrás, elektronikus adatrögzítését. 

7. Fémmegmunkáló alapműveletek végzése

A szakember legyen képes: 
– a munkadarab előrajzolására, a műszaki dokumentáció alkalmazására, 
– műszaki rajzolvasásra, 
– előrajzolásra, jelölésre síkban, 
– előrajzolásra, jelölésre térben, 
– az anyag-előkészítés során alkalmazott daraboló gépek használatára, 
– különböző daraboló szerszámok és gépek használatára lemezek, csövek darabolásához (kézi és gépi lemezolló, szalagfűrész, tárcsás gyorsdaraboló), 
– a hegesztő munka során alkalmazott egyszerű képlékenyalakítási műveletek végrehajtására, 
– egyszerű alakító műveletek végzésére kalapáccsal (nyújtás, hajlítás, zömítés), 
– lemezek, csövek és profilok kézi és gépi egyengetésre, 
– egyszerűbb kézi forgácsoló műveletek végzésére, 
– kézi megmunkálásokra (fűrészelés, vésés, reszelés, fúrás, süllyesztés, dörzsárazás, szerszámélezés), 
– oldható és nem oldható kötések készítésére, 
– szegecskötés készítésére, 
– menet fúrásra, menet vágásra, 
– csavarkötés készítésére, 
– nem oldható kötés készítésére ragasztással, 
– nem oldható kötés készítésre forrasztással, 
– villamos kisgépek használatára, 
– a különböző elektromos kisgépekkel alapműveletek végzésére (kézi és asztali fúró-, menetfúró-, sarokcsiszoló-, köszörűgép, szúró- egyenes fűrész, ...), 
– munkadarabok vagy szerkezeti elemek köszörülésére kézi köszörűgéppel, sarokcsiszolóval, 
– mechanikus szerkezetek szerelésére, 
– különböző mechanikus szerkezetek, befogók, célgépek, sablonok szét- és összeszerelésére (ék- és reteszkötés, csőkötés, csap- és illesztőszeg, csapágy szerelése). 

8. A hegesztést előkészítő és befejező feladatok

A szakember legyen képes: 
– a munkavégzés helyének előkészítésére, az előkészítés menetének, szempontjainak ismertetésére, 
– a hegesztő munkahely kialakítása feltételeinek megteremtésére (a gépek, berendezések, készülékek, szerszámok elhelyezésének technikai, helyszükségleti, tápellátási, megközelíthetőségi stb. feltételek), 
– a biztonságos anyagmozgatás és tárolás kialakítása feltételeinek megteremtésére, 
– a darabjegyzékben előírt alkatrészek meglétének és megfelelőségének ellenőrzésére, 
– a feladat elvégzéséhez szükséges alkatrészek kiválasztása, ellenőrzésére, a módszerek ismertetésére, 
– a gyártóeszközök, készülékek előkészítésére, 
– a gyártóeszközök, készülékek, kéziszerszámok megválasztása szempontjainak ismertetésére az elvégzendő a feladathoz, 
– a gyártóeszközök, készülékek munkavégzés helyére történő juttatásának menetére, 
– a gyártóeszközök, készülékek szükség szerinti összeszerelésének menetére, 
– a munkadarab megfogó és leszorító eszközök előkészítésére, 
– a forgatott csövek hegesztéséhez szükséges készülék előkészítésére, 
– a gyártóeszközök, készülékek, szerszámok állapotának, működtetésének ellenőrzésére, 
– a gyártóeszközök, készülékek szükség szerinti tisztításának menetére, feltételeire, 
– a gyártóeszközök, készülék szükség szerinti beállítása menetének, feltételeire, 
– a mérőeszközök előkészítésére, 
– ismertetni a mérőeszközök megválasztásának menetét, szempontjait a hegesztési feladathoz, 
– ismertetni és elvégezni a mérőeszközök szükség szerinti beállítását, 
– elvégezni a feladathoz szükséges szabványok, előírások, táblázatok előkészítését, 
– elvégezni a hegesztés hozag- és segédanyagainak előkészítését, 
– ismertetni a szükséges hozag- és segédanyagok a felhasználás sorrendjének megfelelő elhelyezésének szempontjait, 
– ismertetni a hozaganyag felületének, segédanyag állapotának ellenőrzési módszerét, szempontjait, 
– elvégezni a bázikus elektróda elhelyezését a szárítóba, a paraméterek beállítását, 
– ismertetni a hegesztő elektródák, pálcák méretre vágásának, alakításának menetét, szükségességét, 
– elvégezni a gázhegesztő berendezés előkészítését, 
– ismertetni a hegesztő felszerelés helyszínre juttatásának, összeszerelésének, rögzítése menetét, feltételeit, 
– ismertetni a gázhegesztő berendezéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatok végrehajtását, 
– ismertetni palackcsere elvégzésének szabályait, 
– ismertetni és elvégezni a keverőszár kiválasztását, ellenőrzését, tisztítását, 
– elvégezni a hegesztő berendezés installálását, 
– ismertetni az előírt paraméterek beállításának menetét, ellenőrzését, 
– ismertetni a próbahegesztés végzését, paraméterek módosítását, 
– elvégezni a kézi ívhegesztő berendezés előkészítését, 
– ismertetni a géptábla adatait, a beállítható paraméterek ellenőrzését, 
– ismertetni a hegesztő berendezés helyszínre juttatásának, szerelvények felszerelésének menetét, feltételeit, 
– végrehajtani az ívhegesztő berendezéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, 
– elvégezni a hegesztő berendezés installálását, 
– ismertetni az előírt paraméterek beállításának menetét, 
– ismertetni a próbahegesztés végzését, paraméterek módosítását, 
– elvégezni a fogyóelektródás ívhegesztő berendezés előkészítését, 
– ismertetni a géptábla adatait, a beállítható paraméterek ellenőrzését, 
– ismertetni a hegesztő berendezés helyszínre juttatásának, szerelvények felszerelésének menetét, feltételeit, 
– végrehajtani az ívhegesztő berendezéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, 
– ismertetni a hegesztő elektróda szükség szerinti cseréjének menetét, 
– elvégezni a védőgázpalack szükség szerinti cseréjét, 
– hegesztő berendezés installálását, 
– előírt paraméterek beállításának menetét, 
– próbahegesztés végzését, paraméterek módosítását, 
– elvégezni a volfrám elektródás ívhegesztő berendezés előkészítését, 
– a géptábla (beállítható paraméterek) ellenőrzését, 
– a hegesztő berendezés helyszínre juttatásának, szerelvények felszerelésének menetét, feltételeit, 
– az ívhegesztő berendezéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatok végrehajtását, 
– ismertetni és végrehajtani volfrám elektróda szükség szerinti köszörülését, cseréjét, 
– végrehajtani a védőgázpalack szükség szerinti cseréjét, 
– elvégezni a hegesztő berendezés installálását, 
– ismertetni az előírt paraméterek beállításának menetét, 
– ismertetni a próbahegesztés végzését, paraméterek módosítását, 
– elvégezni a hegesztett szerkezet, varrat korrózió elleni védelmét, 
– ismertetni a hegesztett szerkezet, ill. varrat korrózióvédelmének előírás szerinti végrehajtását, 
– ismertetni a hegesztő berendezés, készülék üzemen kívül helyezésének menetét, 
– a gázhegesztő berendezés üzemen kívül helyezésének menetét, 
– a kézi ívhegesztő berendezés üzemen kívül helyezésének menetét, 
– a fogyóelektródás ívhegesztő berendezés üzemen kívül helyezésének menetét, 
– a volfrámelektródás ívhegesztő berendezés üzemen kívül helyezésének menetét, 
– végrehajtani a napi és időszakos karbantartási feladatokat, 
– ismertetni a hegesztő-berendezés előírásnak megfelelő átvizsgálását, 
– ismertetni a napi karbantartási feladatokat, 
– ismertetni az időszakos karbantartási feladatokat, 
– ismertetni a munkavégzés során használt eszközök, berendezések, dokumentáció leadásának menetét, feltételeit, 
– ismertetni a munkaterület rendbe rakásának menetét, előírásait, 
– ismertetni a mérő és segédeszközök, szerszámok elpakolásának menetét, 
– ismertetni a hegesztő berendezés, készülékek szükség szerint szétszerelésének, elpakolásának menetét, 
– ismertetni a munkaterület szükség szerinti feltakarításának menetét, szempontjait. 

9. A munkadarab előkészítése a hegesztési feladathoz

A szakember legyen képes: 
– az alapanyag előkészítésére a méretre alakítás előtt (egyengetés, zsírtalanítás, előrajzolás stb.), 
– az anyag biztonságos tárolására, egyengetésére, tisztítására és hegesztést megelőző felületvédelmére, 
– lemezek, profilok darabolása, termikus vágása, 
– vágási élek, kontúrok előrajzolására, pontozásra, 
– az előgyártmányok darabolására lemezollóval, fűrészgépen, gyorsdarabolóval, kéziszerszámokkal, kisgépekkel, 
– az előgyártmányok termikus vágására a berajzolt, ill. pontozott vonal mentén (láng- ill. plazmavágás), 
– a munkadarab előmunkálására, méretre alakítására (forgácsolás, kivágás, kicsípés stb.), 
– a műszaki dokumentáció szerinti kivágására, lyukasztására, levágására, peremezés, kifaragás végrehajtására, 
– a szükséges leélezés végrehajtására, 
– a WPS-ben, ill. a műhelyrajzon megadott hegesztési él kialakítására forgácsolással, ill. termikus vágással, 
– a hegesztett szerkezet összeállítására rajz, ill. gyártási dokumentáció alapján. 

10. Hőkezelés

A szakember legyen képes: 
– ismertetni a különböző hőkezelési eljárásokat, jellemzőiket, alkalmazási területeiket, 
– közreműködni a feszültségcsökkentő, normalizáló, lágyító hőkezelési műveletek végrehajtásában, 
– elhelyezni az előmelegítő berendezést a nagyobb méretű munkadarabon, kisebb méretű munkadarabot előmelegítő berendezésbe helyezni, 
– beállítani az előmelegítés hőfokát, 
– hőntartani a munkadarabokat, 
– ellenőrizni a munkadarabok hőmérsékletét. 

11. Végrehajtja a forrasztási feladatot

A szakember legyen képes: 
– lemezek és profilok kötésére keményforrasztással, 
– a munkadarab előkészítésre, 
– a forrasztókészülék üzembe helyezésére, 
– a kötés létrehozására. 

12. Gázhegesztő eljárással végrehajtja a hegesztési feladatot

A szakember legyen képes: 
– ismertetni a gázhegesztés elvét, 
– tanulmányozni és megismerni a gázhegesztő eljárás WPS lapját, értelmezni a WPS-ben megadott paramétereket, 
– ismertetni a gázhegesztés gázait, 
– az oxigén tulajdonságait, előállítását, tárolását, 
– az égőgázok tulajdonságait, előállítását, tárolását, 
– az acetilén gázfejlesztőket, 
– a karbid és az acetilén előállításának folyamatát, 
– gázpalackok jellemzőit, a gázok tárolását, 
– beazonosítani a gázhegesztő berendezések részegységeit, és ismertetni a felépítésüket, jellemzőiket, 
– hegesztő nyomáscsökkentőket, 
– hegesztő vezetékeket, 
– hegesztőpisztoly kialakítását, 
– hegesztő égőket, 
– a gázpalackok szerelvények cseréjére, felszerelésére, tömlő kifúvatására, kezelésére, 
– kiválasztani a lánghegesztés hegesztőanyagait, 
– ismertetni a gázhegesztéshez gyártott hegesztőpálcák tulajdonságait, jelölésüket, felhasználásukat, 
– ismertetni a gázhegesztésnél alkalmazott segédanyagokat, folyósítószereket, 
– kiválasztani a lánghegesztés hegesztőanyagait, 
– ismertetni a gázhegesztés technológiai jellemzőit, 
– ismertetni a hegesztőláng szerkezetét, a különböző lángtípusok jellemzőit, 
– ismertetni a balrahegesztés technológiáját, jellemzőit, felhasználásukat, 
– ismertetni a jobbrahegesztés technológiáját, jellemzőit, felhasználásukat, 
– ismertetni a hegesztési paraméterek hatását a hegesztési folyamatra, 
– végrehajtani a hegesztési feladatot. A hegesztés kötést az írásban közölt hegesztési utasítás (WPS) alapján végezni, amely megfelel az EN–287 és az EN–25817 előírásainak, 
– beállítani és módosítani a hegesztőláng típusát és erősségét, 
– létrehozni a lemezek tompavarratos kötéseit gázhegesztő eljárással, 
– tompakötést PA; PG és PF; helyzetben 1–8 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek I varratos tompakötését PC és PE helyzetben 1–8 mm-es lemezvastagságig, valamint V varratos tompakötését PC helyzetben 5–8 mm-es lemezvastagság között, 
– lánggal vág PA helyzetben 2–8 mm-es lemezvastagság között, 
– létrehozni lemezek és csövek hegesztett kötéseit gázhegesztő eljárással, 
– tompakötést D<160 mm átmérőjű és 1–4, ill. 5–8 mm közötti falvastagságú csövek felhasználásával PA, PC és PF pozícióban, 
– tompakötést D<100, ill. D=100–160 mm átmérőjű és 1–4, ill. 5–8 mm közötti falvastagságú csövek felhasználásával H-L045 pozícióban, 
– csonkkötést D=100–260, t=2–3 mm-es és D=50–70, t=1–3 mm-es cső felhasználásával PF pozícióban, 
– ismerteti a gázhegesztésnél előforduló tipikus zavarokat és következményeiket, 
– a hegesztett kötés hibáit szemrevételezéssel ellenőrizni, felismerni és szakszerűen kijavítani, 
– eltávolítani a szemrevételezéssel feltárt hibás varratrészt, fröcskölést. 

13. Bevont elektródás kézi ívhegesztő eljárással végrehajtja a hegesztési feladatot

A szakember legyen képes: 
– ismertetni a villamos áramkör felépítését, jellemző paramétereit (villamos mértékegységek, a villamos áram és feszültségek fajtái), 
– ismertetni a bevont elektródás kézi ívhegesztés jellemzőit, 
– ismertetni a bevont elektródás kézi ívhegesztés elvét, 
– a cseppleválás mechanizmusát és a villamos ív keletkezését, tulajdonságait, 
– a mágneses fúvóhatást, 
– ismertetni a bevont elektródás kézi ívhegesztés berendezéseit, 
– ismertetni a bevont elektródás kézi ívhegesztés áramforrásait, jellemzőiket, felhasználásukat, előnyöket, hátrányokat, 
– ismertetni az elektródafogóval egybeépített hegesztő kábel felépítését, felszerelését, 
– ismertetni a hegesztő berendezés beállítási lehetőségeit, 
– ismertetni a bevont elektródás kézi ívhegesztés hegesztőanyagait, 
– a bevont elektródás kézi ívhegesztés hegesztőanyagait (rutilos-, bázikus- stb. elektródák), 
– ismertetni a bevont elektródás kézi ívhegesztés technológiai jellemzőit, 
– ismertetni a bevont elektródás kézi ívhegesztésnél alkalmazott áramnemet és polaritást, jelentőségüket, alkalmazásukat, 
– ismertetni a hegesztőív, jelleggörbe, munkapont jellemzőit, 
– ismertetni a hegesztési paraméterek változásának hatását, 
– tanulmányozni és megismerni a bevont elektródás kézi ívhegesztő eljárás WPS lapját, 
– értelmezni a gyártói hegesztői utasításban (WPS-ben) megadott paramétereket, 
– ismertetni a technológiai adatok beállítását, 
– végrehajtani a hegesztési feladatot. A hegesztés kötést az írásban közölt hegesztési utasítás (WPS) alapján végezni, amely megfelel az EN–287 és az EN–25817 előírásainak, 
– beállítani és módosítani a bevont elektródás kézi ívhegesztés technológiai paramétereit, 
– létrehozni lemezek, csövek sarokvarratos T kötéseit bevont elektródás kézi ívhegesztési eljárással, 
– varrathernyót PA, PF és PG pozícióban 8–13 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek sarokvarratos T kötését PA, PB és PF pozícióban 4–13 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– profil sarokvarratos T kötését szabadon választható pozícióban, tetszőleges vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek sarokvarratos T kötését PD pozícióban 8–13 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek és csövek sarokvarratos T kötését PB pozícióban Æ80–100 x 3–5 mm-es cső; PF pozícióban Æ160 x 5 mm-es cső; PD és PF pozícióban Æ80–100 x 3–5 mm-es cső felhasználásával, 
– lángvágást végezni 4–12 mm közötti vastagságú lemezek felhasználásával, 
– létrehozni lemez sarokkötések külső sarokvarratát, valamint lemezek Y, I és V varratos tompakötéseit bevont elektródás kézi ívhegesztési eljárással, 
– sarokkötés külső sarokvarratát PB és PF pozícióban 8–13 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek Y varratos tompakötését PA és PF pozícióban 8–13 mm-es vastagságú, valamint I varratos tompakötését PA pozícióban 3–5 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek V varratos tompakötését PA és PF pozícióban 8–13 mm-es és 4–6 mm-es vastagságú, valamint K varratos tompakötését PF pozícióban >12 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek V varratos tompakötését PE és PC pozícióban 4–5 mm-es vastagságú, valamint V varratos tompakötését PC és PF pozícióban >12 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– létrehozni lemezek és csövek tompavarratos kötéseit bevont elektródás kézi ívhegesztési eljárással, 
– lemezek V varratos tompakötését PF pozícióban 4–5 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– csövek V varratos tompakötését PF és PC pozícióban D>168 mm átmérőjű és 7–10 mm-es falvastagságú csövek felhasználásával, 
– csövek V varratos tompakötését PF és PC pozícióban D=80 mm átmérőjű és 5 mm-es falvastagságú csövek felhasználásával, 
– cső-csőkarima kötést PF, PC és H-L045 pozícióban D=80 mm átmérőjű és 5 mm-es falvastagságú csövek felhasználásával, 
– cső-csőcsonk tompakötését D>168 mm x és 7–10 mm-es és D=50 mm x 5 mm-es csövek felhasználásával, 
– csövek V varratos tompakötését H-L045 pozícióban D=80 mm x 5 mm-es és D>168 mm x és 7–10 mm-es csövek felhasználásával, 
– ismerteti a bevont elektródás kézi ívhegesztésnél előforduló tipikus zavarokat és következményeiket, 
– a hegesztett kötés hibáit szemrevételezéssel ellenőrizni, felismerni és szakszerűen kijavítani, 
– eltávolítani a szemrevételezéssel feltárt hibás varratrészt, salakot, fröcskölést. 

14. Fogyóelektródás kézi ívhegesztő eljárással végrehajtja a hegesztési feladatot

A szakember legyen képes: 
– ismertetni a fogyóelektródás kézi ívhegesztő eljárás jellemzőit, 
– ismertetni a bevont elektródás kézi ívhegesztés elvét, 
– a cseppleválás mechanizmusát és a villamos ív keletkezését, tulajdonságait, 
– az anyagátmenet fajtáit, 
– ismertetni a fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés berendezéseit, 
– ismertetni a fogyóelektródás kézi ívhegesztés áramforrásait, jellemzőiket, felhasználásukat, előnyöket, hátrányokat, 
– a huzalelőtoló berendezést, 
– tömlőköteget hegesztőpisztollyal, 
– védőgáz ellátó egységet, 
– a hegesztő berendezés beállítási lehetőségeit, 
– ismertetni a fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés hegesztőanyagait, 
– ismertetni a fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztésnél alkalmazott védőgázok, 
– ismertetni a fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés hozaganyagai, 
– ismertetni a fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés technológiai jellemzőit, 
– ismertetni a fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztésnél alkalmazott áramnemet és polaritást, 
– ismertetni a hegesztőív, jelleggörbe, munkapont jellemzőit, 
– ismertetni a hegesztési paraméterek változásának hatását, 
– tanulmányozni és megismerni a fogyóelektródás kézi ívhegesztő eljárás WPS lapját, 
– értelmezni a gyártói hegesztői utasításban (WPS-ben) megadott paramétereket, 
– ismertetni a technológiai adatok beállítását, 
– végrehajtani a hegesztési feladatot. A hegesztés kötést az írásban közölt hegesztési utasítás (WPS) alapján végezni, amely megfelel az EN–287 és az EN–25817 előírásainak, 
– létrehozni lemezek, csövek sarokvarratos T kötéseit fogyóelektródás kézi ívhegesztési eljárással, 
– varrathernyót PF és PA helyzetben 1–6 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek sarokvarratos T kötését PA helyzetben 1–6 mm-es; PB és PG helyzetben 1–13 mm-es; PF és PD helyzetben 3–13 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek külső sarokvarratos T kötését PG helyzetben 1–6 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek és csövek sarokvarratos T kötését PB; PF; PD és H-L045 helyzetben 5–15 mm-es falvastagság között, 
– létrehozni lemezek tompavarratos kötését fogyóelektródás kézi ívhegesztési eljárással, 
– lemezek I és V varratos tompakötését 1–3 mm-es lemezvastagságig PA; PB; PF és PG helyzetekben, valamint 60°-os V varrat hegesztését 8–13 mm-es lemezvastagságig PA; PF; PG hegesztési helyzetekben, 
– lemezek 45°-os, 1/2 V tompavarratos kötését PC pozícióban 1–3 mm-es lemezek felhasználásával egyoldali varrat és tömör hegesztőhuzal esetén, vagy 8–13 mm-es lemezek felhasználásával porbeles hegesztőhuzal esetén, 
– lemezek 60°-os, V tompavarratos kötését PE pozícióban 1–3 mm-es lemezek felhasználásával egyoldali varrat és tömör hegesztőhuzal esetén, vagy 8–13 mm-es lemezek felhasználásával porbeles hegesztőhuzal esetén, 
– létrehozni csövek tompavarratos kötéseit fogyóelektródás kézi ívhegesztési eljárással, 
– csövek 60°-os V varratos tompakötését 3–13 mm közötti falvastagsággal PA; PF és PC hegesztési helyzetekben D³50 mm-es cső átmérővel tömör hegesztőhuzal esetén és D³100 mm-es cső átmérővel porbeles hegesztőhuzal esetén, 
– csövek 60°-os V varratos tompakötését 3–13 mm közötti falvastagsággal H-L045 hegesztési helyzetekben D³50 mm-es cső átmérővel tömör hegesztőhuzal esetén és D³100 mm-es cső átmérővel porbeles hegesztőhuzal esetén, 
– cső-csőcsonk T tompakötését 3–13 mm közötti D³50 mm-es cső átmérővel tömör hegesztőhuzal esetén és D³100 mm-es cső átmérővel porbeles hegesztőhuzal esetén, 
– ismerteti a fogyóelektródás kézi ívhegesztésnél előforduló tipikus zavarokat és következményeiket, 
– a hegesztett kötés hibáit szemrevételezéssel ellenőrizni, felismerni és szakszerűen kijavítani, 
– eltávolítani a szemrevételezéssel feltárt hibás varratrészt, fröcskölést. 

15. A volfrámelektródás semleges védőgázas kézi ívhegesztő eljárással (AWI) végrehajtja a hegesztési feladatot

A szakember legyen képes: 
– ismertetni a volfrámelektródás kézi ívhegesztő eljárás jellemzőit, 
– ismertetni a bevont elektródás kézi ívhegesztés elvét, 
– a cseppleválás mechanizmusát és a villamos ív keletkezését, tulajdonságait, 
– az anyagátmenet fajtáit, 
– ismertetni a volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés berendezéseit, 
– ismertetni az AWI eljárás áramforrásait, jellemzőiket, felhasználásukat, előnyöket, hátrányokat, 
– a tömlőköteget hegesztőpisztollyal, 
– a védőgáz ellátó egységet, 
– a hegesztő berendezés beállítási lehetőségeit, 
– ismertetni a volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés hegesztőanyagait, 
– a volfrámelektródás védőgázas ívhegesztésnél alkalmazott védőgázokat, 
– a volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés hozaganyagait, 
– ismertetni a volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés technológiai jellemzőit, 
– az AWI eljárásnál alkalmazott áramnem és polaritást, 
– a lüktetőívű (impulzusos) AWI eljárást, 
– az AWI ponthegesztést, 
– tanulmányozni és megismerni az AWI ívhegesztő eljárás WPS lapját, 
– értelmezni a gyártói hegesztői utasításban (WPS-ben) megadott paramétereket, 
– ismertetni a technológiai adatok beállítását, 
– ismertetni a gyökvédelem célját, megoldási lehetőségeit, feltételeit, 
– végrehajtani a hegesztési feladatot. A hegesztés kötést az írásban közölt hegesztési utasítás (WPS) alapján végezni, amely megfelel az EN–287 és az EN–25817 előírásainak, 
– létrehozni lemezek, csövek sarokvarratos T kötéseit volfrám elektródás kézi ívhegesztési eljárással, 
– varrathernyót PF, PA és PC helyzetben 1–3 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek külső sarokvarratos T kötését PA, PF és PC helyzetben 1–3 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek sarokvarratos T kötését PA, PB és PF helyzetben 1–3 mm-es, valamint PD helyzetben 2–3 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek és csövek sarokvarratos T kötését PB; PF és PDÆ40–60 x (2–3) mm-es cső és 100 x 100 x (2–3) mm-es lemezek felhasználásával, 
– létrehozni lemezek tompavarratos kötéseit volfrám- elektródás kézi ívhegesztési eljárással, 
– lemezek I varratos tompakötését PA , PC, PF és PE helyzetben 1–3 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– lemezek V varratos tompakötését PA , PC, PF és PE helyzetben 3–5 mm-es vastagságú lemezek felhasználásával, 
– létrehozni csövek tompavarratos kötéseit volfrám- elektródás kézi ívhegesztési eljárással, 
– csövek I varratos tompakötését PA, PC, PF és H-L045 helyzetben 1–3 mm-es falvastagságú és D£25+³50 átmérőjű előgyártmányok felhasználásával, 
– csövek V varratos tompakötését PA, PC, PF és H-L045 helyzetben 3–10 mm-es falvastagságú és D£60+³100 átmérőjű előgyártmányok felhasználásával, 
– ismerteti a volfrámelektródás kézi ívhegesztésnél előforduló tipikus zavarokat és következményeiket, 
– a hegesztett kötés hibáit szemrevételezéssel ellenőrizni, felismerni és szakszerűen kijavítani, 
– eltávolítani a szemrevételezéssel feltárt hibás varratrészt, fröcskölést. 

16. A hegesztők minőségirányítási feladatai

A szakember legyen képes: 
– ellátni a hegesztés minőségügyi feladatait, 
– alkalmazni a minőségirányítási rendszer alapfogalmait, 
– együttműködni a hegesztési felelőssel, 
– önmaga folyamatos képzésére, 
– alkalmazni a munka- és technológiai utasításokat, jegyzőkönyveket, 
– kezelni és vezetni a MIR dokumentumokat, 
– ellátni a mérési, ellenőrzési feladatokat, 
– hosszúság mérésére, 
– szögek ellenőrzésére, 
– a felületi minőség megítélésére az adott felület szerepétől és az előírásoktól függően, 
– a munkadarabok síkfelületének ellenőrzésére fényréses eljárással, 
– munkadarabok alakhűségének ellenőrzése, 
– a szerkezeti egységek helyzetének ellenőrzésére és a helyzeteltérések mérése, 
– egyszerű fizikai és elektromos mennyiségek mérése utasítás szerint, 
– ellátni a hegesztett kötés vizsgálati és ellenőrzési feladatait, 
– ismertetni a hegesztő ellenőrzési feladatait, 
– ismertetni a hegesztési eltéréseket és kimutatásukat, 
– ismertetni a kötések ellenőrzését és vizsgálatát, 
– ismertetni a hegesztéstechnológiai vizsgálatokat, 
– ellátni a garanciális és javítási feladatokat. 

17. Humánerőforrás fejlesztése

A szakember legyen képes: 
– gondoskodni egészségügyi alkalmasságáról, 
– foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton vesz részt kötelező gyakorisággal, 
– egészséges életmódot folytatni, 
– fejleszteni a kommunikációs alapismereteik, a verbális és non-verbális kommunikáció, szóbeli, írásbeli kommunikáció, telefonálás szabályait, 
– fejleszteni a verbális és non-verbális kommunikáció eszközeit az emberek közötti szóbeli kommunikációban, 
– a testbeszédet (arckifejezés, testtartás, szemkontaktus, távolságtartás, beszédtempó, hangmagasság, hangszín, hanglejtés), 
– a leggyakoribb kommunikációs helyzetek kezelését, 
– az írásbeli kommunikációt, 
– a telefonálás szabályait, 
– kezelni a munkahelyi viszonyrendszert, 
– az alá- és fölérendeltséget, 
– a munkakapcsolatokat, 
– alkalmazni a kommunikáció, a tárgyalás-pszichológia lehetőségeit, 
– kialakítani munkatársaiban a társadalom iránti felelősségérzetet, 
– ismertetni a hibás hegesztői munkavégzés következményeit, 
– példát mutatni közvetlen környezetének, 
– környezettudatos szemléletmódot kialakítani, 
– folyamatosan fejleszteni önmagát, 
– továbbfejleszteni az elméleti ismereteket, 
– megismerni új, korszerű, energiatakarékos gépeket, berendezéseket, 
– egyre bonyolultabb, igényesebb hegesztési feladatokat elvégezni, 
– megismerni új hegesztés-technológiai eljárásokat, 
– megismerni új anyagokat, segédanyagokat, hegesztőanyagokat, ipari gázokat, 
– szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, különleges, megtörtént hegesztési megoldások ismertetése, a segítők felkészítése az elvégzendő feladatra.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

– A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése. 
– A képző intézmény előírhatja köztes vizsga letételét. 

Köztes vizsga
A képzés eredményességének mérésére a gyakorlati képzési folyamat nagyobb képzési szakaszainak (lánghegesztés, bevont elektródás ívhegesztés stb.) lezárásaként szervezett köztes vizsga célja annak felmérése, illetőleg megállapítása, hogy a szakképzés során tanúsított előmenetel (szakmai tudás) megfelel-e az adott képzési szakaszra meghatározott szakmai követelménynek. 
A tanulmányi időszak teljesítése közben a tanulóknak az elsajátított hegesztési eljárásokból köztes vizsgát kell tenniük az alábbiak szerint, ha azt a képző intézmény előírta: 

Az 1., 2. sz. tananyagrészek után közvetlenül témazáró vizsgát, a 3. sz. tananyagrészek után köztes vizsgát kell tennie a tanulónak a képzési szakasz végén. 
Témazáró vizsgák részei: 
A témazáró vizsga részeiről és feladatairól a szakképzést folytató intézmény vezetője határoz. 
– Gyakorlati vizsga: A tananyagrészben gyakorolt témakörből kiválasztott 2 jellemző feladat elkészítése. 
– Értékelési szempontok: az érvényben lévő EN–MSZ szabványok alapján. 
A témazáró vizsgán elért teljesítményt érdemjeggyel lehet értékelni, és az érdemjegy az adott képzési időszakot lezáró osztályzatba beszámít. 
Köztes vizsgák részei: 
A köztes vizsga részeiről és feladatairól a szakképzést folytató intézmény vezetője határoz. 
– Írásbeli vizsga: 20 kérdésből összeállított teszt feladatsor. 
Az alábbi területről tartalmazhat megoldandó kérdéseket: 
= anyagismeret, 
= műszaki dokumentáció, 
= a hegesztést előkészítő és befejező feladatok, 
= hegesztéstechnológia, gépismeret, 
= munkabiztonság, tűzvédelem, 
= minőségügyi ismeretek témakörökből. 
– Gyakorlati vizsga: 
= lemezek, csövek tompa és sarokvarratainak elkészítése, 
= a tananyagrészben gyakorolt, a csőhegesztés témakörből kiválasztott 2 jellemző feladat elkészítése. 
– Értékelési szempontok: az érvényben lévő EN–MSZ szabványok alapján. 
A köztes vizsgán elért teljesítményt érdemjeggyel lehet értékelni, és az érdemjegy az adott képzési időszakot lezáró osztályzatba beszámít. 

2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Szakmai ismeretek: 180 perc 
Az alábbi területről tartalmazhat megoldandó kérdéseket: 
– anyagismeret: alapanyagok, előgyártmányok, fémes anyagok hőkezelése, anyagvizsgálat, 
– minőségügyi ismeretek: vizsgálati módszerek, mérések, hegesztési hibák, szabványok, hegesztő minőségügyi feladatai, 
– munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem (munkavégzés személyi és tárgyi feltételei, hegesztés biztonságtechnikája, tűzvédelme, környezetvédelme), 
– szakmai alapismeret: 
= hegesztési eljárások, hegeszthetőség, hegesztés okozta vetemedések, kötés és varrattípusok, 
= a hegesztés előkészítő és befejező feladatai (munkakörnyezet, hegesztőanyag, gyártó- és mérőeszköz, hegesztő berendezés), 
= munkadarab előkészítése – darabolás, termikus vágás, élelőkészítés, munkadarab összeállítása, előmelegítés, 
– szakmai ismeret: 
= hegesztési feladat végrehajtása: gázhegesztés, 
= hegesztési feladat végrehajtása: bevont elektródás kézi ívhegesztés, 
= hegesztési feladat végrehajtása: védőgázas fogyóelektródás kézi ívhegesztés, 
= hegesztési feladat végrehajtása: volfrámelektródás védőgázas kézi ívhegesztés. 
Munkatervezés: 180 perc 
Az alábbi területről tartalmazhat megoldandó kérdéseket 
– műszaki dokumentáció: műszaki rajzok, táblázatok és diagramok, szabványok ismerete, alkalmazásuk, működési rajzok értelmezése, 
– műszaki dokumentáció: egy alkatrész gyártási rajza, egy megadott axonometrikus rajz vagy munkadarab alapján, 
– műszaki dokumentáció: gyártási és műveleti sorrendterv, hegesztési paraméterek meghatározása, 
– műszaki dokumentáció: WPS-lap értelmezése, 
– szakmai számítások: kerület és terület, térfogat, tömeg, technológiai adatok, gyártási idő, munkaidő, bér- és anyagköltség számítása. 

A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama
Gyakorlati vizsgamunka: 390 perc 
Lemezek, csövek, tompa- és sarokvarratainak készítése, komplex feladat végrehajtása 
– gázhegesztéssel, 
– bevont elektródás kézi ívhegesztéssel, 
– fogyóelektródás, aktív, semleges és kevert védőgázas ívhegesztéssel, 
– volfrámelektródás, semleges védőgázas ívhegesztéssel, 
– láng- és plazmavágás. 
Mérések, vizsgálatok: 90 perc 
A mérések, vizsgálatok során a jelöltnek a IV/7–15. pontok alatt jelzett berendezések, eszközök gyakorlati ismeretéből kell számot adni, a IV/16. pontban szereplő kompetenciák alapján. 

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Szakmai ismeretek: 15 perc 
„A” tétel (SZVK) Hegesztő szakmai alapismeret 
„B” tétel (SZVK) Hegesztő szakmai ismeret – Gázhegesztő eljárással végrehajtja a hegesztési feladatot 
„C” tétel (SZVK) Hegesztő szakmai ismeret – Bevont elektródás kézi ívhegesztő eljárással végrehajtja a hegesztési feladatot 
„D” tétel (SZVK) Hegesztő szakmai ismeret – Fogyóelektródás kézi ívhegesztő eljárással végrehajtja a hegesztési feladatot 
„E” tétel (SZVK) Hegesztő szakmai ismeret – Volfrámelektródás semleges védőgázas kézi ívhegesztő eljárással (AWI) végrehajtja a hegesztési feladatot 
Anyag- és gyártásismeret: 15 perc 
„A” tétel (SZVK) anyagismeret 
„B” tétel (SZVK) gyártásismeret 
Gazdasági, munkajogi, munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek 15 perc 
„A” tétel (SZVK) munkabiztonsági, munkajogi ismeret 
„B” tétel (SZVK) tűzvédelmi ismeret 
„C” tétel (SZVK) környezetvédelmi ismeret 
„D” tétel (SZVK) gazdasági ismeret 
A szóbeli vizsgán a jelöltnek a IV/4. pont alatt jelzett témák elméleti ismeretéből kell egy-egy kérdésre megválaszolni. Egy-egy feleletre maximálisan 10 percet célszerű fordítani. 

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsgák tartalma
Az írásbeli vizsgákon a IV. fejezetben és az V.2. pontban szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított, a témához illeszkedő feladat-kidolgozásos, teszt jellegű, szerkesztéses, rajzos, ill. számításos jellegű feladatokból összeállított feladatsort kell megoldani. A vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki és a jelölt a vizsgán kapja meg. A feladatok kihirdetése és az eligazítás nem számít a vizsga időtartamába. 

A gyakorlati vizsgák tartalma
A gyakorlati vizsgán a IV. fejezetben és az V.2. pontokban szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított komplex gyakorlati feladatot kell megoldani a vizsgarész tananyag tartalmának figyelembevételével. 
A vizsgázónak mind a négy alapeljárással: 
– gázhegesztéssel, 
– bevont elektródás kézi ívhegesztéssel, 
– fogyóelektródás, aktív, semleges és kevert védőgázas ívhegesztéssel, 
– volfrámelektródás, semleges védőgázas ívhegesztéssel

el kell készítenie a kijelölt vizsgafeladatokat, melyeknek tükrözniük kell a vizsgázó felkészültségét lemezek, csövek sarok és tompavarratos kötéseinek elkészítésében, különböző pozícióban és falvastagsággal.

A szóbeli vizsgák tartalma
A szóbeli vizsgán a IV. fejezetben és az V.2. pontokban szereplő 17. szakmai követelmények figyelembevételével összeállított központi tételsorok alapján számolnak be tudásukról a jelöltek. 

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmentés adható abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgára jelentkező egy rokon szakképesítés vizsgáján – azonos szakmai és vizsgakövetelmények alapján – már eredményesen teljesített, a vizsgán megszerzett érdemjegy beszámításával. 
Felmentés adható a szóbeli vizsga alól annak a vizsgázónak, aki hegesztő technológusi vagy gépészmérnöki végzettséggel rendelkezik. 

5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. 

A szakmai elméleti vizsga értékelése
Az írásbeli vizsgát a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott értékelési útmutató szerint, érdemjeggyel kell minősíteni. 
A szóbeli vizsgán a tételsorból húzott kérdésekre adott feleletet tárgyanként érdemjeggyel kell értékelni. 
A szakmai elmélet osztályzatát az eredményes írásbeli és szóbeli vizsga érdemjegyeinek átlaga, valamint a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógusok javaslata alapján a vizsgabizottság állapítja meg. Kerekítés a vizsgabizottság joga. 

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga eredményét a munka kivitelezésének pontossága, szakszerűsége szempontjainak, és az érvényben lévő EN–MSZ szabványok figyelembevételével értékeli a vizsgabizottság eljárásonként. 
A mérések, vizsgálatok vizsgarész eredményét a munka pontossága, szakszerűsége, a mérési jegyzőkönyv kivitele, szakszerűsége szempontjainak figyelembevételével, egyetlen osztályzattal értékeli a vizsgabizottság. 
A szakmai gyakorlat osztályzatát az eredményes gyakorlati vizsgarészek érdemjegyeinek átlaga, valamint a vizsgabizottság munkáját segítő gyakorlati oktatók javaslata alapján a vizsgabizottság állapítja meg. Kerekítés a vizsgabizottság joga. 

A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. 
A szakmai vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarész(ek)ből a jelölt javítóvizsgát tehet a későbbi vizsgaidőszakban. 
Ha a szóbeli vagy az írásbeli vizsgarész elégtelen, úgy az eredménytelenséget okozó vizsgarészből, illetve szóbeli esetén tantárgyból kell javítóvizsgát tenni. 
A gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a gyakorlati vizsgát a sikertelen vizsgarészekből szintén meg kell ismételni, a központilag kijelölt pótvizsga időszakban.