Robbantásos hegesztés

Robbantásos hegesztéskor az összekötendő, legtöbbször nagy felületű darabokat egymással párhuzamosan vagy szög alatt helyezik el, majd hirtelen keltett lökéshullámokkal a munkadarabokat egymáshoz csapják. Ennek hatására a munkadarabok összehegednek. A lökéshullámokat úgy keltik, hogy az egyik lemez külső felületére robbanóanyagot hegesztés helyeznek el, alumínium hegesztés amelyet az egyik végén begyújtanak, vagy mind a két lemezt robbanóanyaggal vonják be, és egyszerre gyújtják be (2.7. ábra). Robbanóanyagoknak azokat az anyagokat nevezik, amelyeknek az égési sebessége 3000...9000 m/s között van. A robbanóhüvely geometriai alakja meghatározza a lökéshullám terjedését. Ez síkban, alumínium hegesztés gömb alakban, hengeresen vagy nyalábosított sugárként terjedhet alumínium hegesztés tovább. A lökéshullám-frontokon 6·10⁶ N/cm² nyomásmaximumok mérhetők. A robbantásos eljárásokban kb. 2·10⁶ N/cm² nyomással dolgoznak.

2.7. ábra

A robbanóanyag fokozatos égése következtében az a munkadarab, amelyen a robbanóanyag van, kb. 1500...2000 m/s sebességgel közeledik a másik munkadarabhoz. Ez azt jelenti, hogy minden pillanatban egymás utáni ütközések érik a darabokat. Az ábra szerinti elrendezés esetén a darabok által bezárt szög csúcsa tehát a robbanóanyag égési sebességével halad jobbról balra. A két felület ütközésekor a szög csúcsából az oxidréteget és más szennyezőket a nagy sebességgel kiszoruló levegő kifújja. Közben a két darab felületi rétegei az ütközés hatására megfolynak, az atomok rácsparamétereiknek megfelelően megközelítik egymást, így a teljes felületen kialakul a kötés.

A robbantásos hegesztés időtartama néhány ezred másodperc. Ez nem elegendő a diffúzió lefolyására, ezért a különnemű fémek kötésében nem alakulnak ki átmeneti kémiai vegyületek, illetve a különböző acélok hegesztett kötésében átmeneti szövetszerkezetek.

A robbantásos hegesztés sikeresen alkalmazható kettősfémek (bimetallok) kialakítására, a szerkezeti és különleges acélok, illetve ötvözetek egyesítésére (pl. plattírozás), elkopott szerkezeti elemek felújítására.