Villamos ellenálláshegesztés

Az ellenálláshegesztéshez a villamos áram Joule-hőjét használják fel. A Joule-törvény értelmében az áramkörben az áramkört alkotó elemek ellenállásával arányos hő fejlődik (2.19. ábra).

2.13. ábra

A hegesztőgép szekunder áramkörébe kapcsolt munkadarabok homlokfelülete R_á átmeneti ellenállást jelent, és mivel ehhez képest a többi ellenállás értéke elhanyagolható, csaknem a teljes hőmennyiség itt fejlődik. A hegesztésre kerülő munkadarabok ohmikus ellenállása (R_m), valamint a befogópofák és a munkadarab közötti átmeneti ellenállás (R_b) értéke ugyanis a nagy keresztmetszetek következtében, a vezetékek R_v ellenállása pedig azok jó vezetőképessége miatt lényegesen kisebb.

Az R_á átmeneti ellenálláson és a munkadarabon t idő alatt fejlődő Q hőmennyiség az alábbiak szerint számítható:

Ezért a villamos ellenálláshegesztést nagy áramerősségű (J = 3000...15000 A) és kis feszültségű (U = 1...10 V) árammal végzik.

A hegesztőáramot réz szorítópofákon át vezetik a munkadarabba. Amikor a hegesztendő felületek hőmérséklete elérte a hegesztési hőmérsékletet, a munkadarabokra gyakorolt erőhatással a kötés elvégezhető.

Az ellenálláshegesztés főbb módszerei: tompahegesztés, ponthegesztés, vonalhegesztés, dudorhegesztés.